Na mi történik éppen...

Az időjárás jól felhergelte magát aztán gondolt egyet és iszonyatos viharba kezdett. Egyébként nem olyan vészes, csak nagyon esik, és a tömbháztól pár méterre érnek be a villámok... ha a húgom most itt lenne! Azt hallottam több szájból hogy ilyenkor remekül tönkre tudja tenni egy villámcsapás az áramon hagyott dolgokat, úgyhogy kihúztam a gépet, mert azért azt mégse ha már itt ülök a nyitott ablak előtt, kintről nézve földszint alatti mélységben. Szóval a gép meg fog menekülni én meg várom, hogy becsapjon az ablakon a villám... igazából nem várom, de kíváncsi lennék, hogy csinálna-e ilyet, ha olyan kedve van éppen... Ezer éve, kiskoromban nagyon féltem a gömbvillámoktól, amikről mindenki azt mondta, (nem emlékszem már hogy ki volt az a mindenki, de úgy emlékszem hogy nagyon sokan mondták ezt... vagy csak egyvalaki, de olyan sokat járt utána rajta az agyam hogy sok mindenkinek tűnt az az egy személy...) hogy a gömbvillám a kulcslyukon is bejöhet, aztán ott lebeg a szoba közepén és kis villámnyalábokat szór magából hogy mindenbe belecsaphasson. Ezért ...nahát, most kb. pont az ablak előtt ért földbe a dolog... szóval ezért azt tanácsolta az a sok mindenki/egyvalaki hogy az ágy alá kell bújni mert akkor nem csap bele az emberbe és nem öl meg. Én meg bajban voltam, mert egy emeletes ágy tetején aludtam, az alsó szinten pedig a nővérem és sokat töprengtem anno azon, hogy hogyan tudnék lemászni az ágyról, hogy kicselezzem a gömbvillámot és ne csapjon belém közben... de nem jutottam megoldásra.

El van kezdve

Ez egy érdekes dolog lesz valamennyire, mert még ki kell kísérleteznem, hogy mennyi hülyeséget hagyok magamról kiömleni a nagyvilágba, utólagosan kontrollálhatatlanul... majd meglátjuk.

Ez ilyen személyes mindenfélés blog... észrevételeimről és megfigyeléseimről, meg hasonlókról...
Önnyi.